Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (II.14.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat 2023. évi költségvetéséről
Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2018. (III.29.) önkormányzati rendelet 47. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi Ellenőrző, Tulajdonosi és Ügyrendi Bizottság, az Oktatási, Művelődési, Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság, valamint a Városüzemeltetési, Rendészeti és Városmarketing Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. §
A rendelet hatálya Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testületére és annak bizottságaira, a Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatalra és Tiszaújváros Város Önkormányzata irányítása alá tartozó intézményekre terjed ki.
2. A költségvetés bevételei és kiadásai
2. §
(1) A Képviselő-testület az Önkormányzat 2023. évi költségvetését 7.308.025.263 Ft költségvetési bevétellel, 12.475.914.007 Ft költségvetési kiadással, 5.167.888.744 Ft költségvetési hiánnyal állapítja meg. Ebből 4.256.662.442Ft a működési célú költségvetés bevételeinek és kiadásainak költségvetési hiánya, 911.226.302 Ft a felhalmozási célú bevételek és kiadások költségvetési hiánya.
(2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat az 1. melléklet alapján határozza meg a Képviselő-testület.
(3) A működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatok mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 2. és 3. melléklet tartalmazza.
(4) A bevételeket és kiadásokat előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok szerinti bontásban a 4-15. melléklet részletezi.
(5) A hiány finanszírozásának érdekében a Képviselő-testület az előző év(ek) költségvetési maradványának igénybevételét, értékpapír visszaváltását, lekötött betétek megszüntetését rendeli el.
3. A költségvetés részletezése
3. §
A Képviselő-testület az Önkormányzat 2023. évi költségvetését részletesen a következők szerint állapítja meg:
a) A városüzemeltetési kiadások előirányzatait a 12. melléklet szerint határozza meg.
b) Az Önkormányzat által megállapított támogatások előirányzatait a 13. melléklet részletezi.
c) Az ellátottak pénzbeli juttatásainak előirányzatát a 14. melléklet szerint határozza meg.
d) Az Önkormányzat beruházási, felújítási előirányzatait a 15. melléklet tartalmazza.
e) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházási kiadások beruházásonkénti részletezését a 16. melléklet szerint, a felújítási kiadások felújításonkénti részletezését a 17. melléklet szerint határozza meg.
f) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 18. melléklet részletezi.
g) Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 19. melléklet tartalmazza.
h) Az Önkormányzat 2023. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait a 20. melléklet tartalmazza.
i) Az EU-s támogatással megvalósuló projekteket, valamint az Önkormányzaton kívüli EU-s projektekhez történő hozzájárulást a 25. melléklet tartalmazza.
j) Az Önkormányzat a 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati, továbbá költségvetési szervenkénti megoszlását és a tervezett álláshelyek számát szervezetenként, feladatonként a 4-11. mellékletek szerint határozza meg, azok kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontását a 26-34. mellékletek tartalmazzák.
k) Hitel felvételéről és kezesség vállalásáról a Képviselő-testület dönt.
l) Az Önkormányzat költségvetési elszámolási számláján lévő átmenetileg szabad pénzeszközeinek betétben, forgatási célú értékpapírban (tőkegarantált pénzpiaci alapban) és az állam által kibocsátott államilag garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírban történő elhelyezéséről a polgármester dönt.
m) Az Önkormányzat a kiadások között 553.840.560 Ft tartalékot hagy jóvá, amelyből 100.000.000 Ft az általános tartalék, 403.840.560 Ft a működés céltartalék, 50.000.000 Ft a pályázati céltartalék összege.
n) A tartalékokkal való rendelkezés jogát – a működési és pályázati céltartalék kivételével – a Képviselő-testület fenntartja magának. A működési céltartalék felett való rendelkezés jogát éves szinten összesen 50 millió Ft összeghatárig a polgármesterre ruházza. A polgármester rendelkezési jogát akkor gyakorolhatja, ha az önkormányzat, vagy költségvetési szerv működésében halasztást nem tűrő probléma megoldására előirányzat biztosítása szükséges. A működési céltartalék terhére való rendelkezés jogát éves szinten összesen további 100 millió Ft összeghatárig a polgármesterre ruházza, mely jogát akkor gyakorolhatja, ha a Képviselő-testület által már elfogadott feladatokra a biztosított előirányzat kiegészítése válik szükségessé. A Képviselő-testület a pályázati céltartalék felett való rendelkezési jogát átruházza a polgármesterre. A polgármester rendelkezési jogát képviselő-testületi ülések közötti időszakban az Önkormányzatot, a Polgármesteri Hivatalt, valamint az önkormányzati intézményeket érintő szakmai pályázatok, illetve a beruházások, felújítások tekintetében kiírt pályázatok benyújtásához szükséges önrész biztosítása céljából gyakorolhatja. Az átruházott hatáskörű előirányzat módosítási jogkör 2023. december 31-ig gyakorolható.
o) Az n) pontban foglalt átcsoportosításról a polgármester negyedévente - először 2023. június hónapban - köteles beszámolni, a költségvetés módosításával egyidejűleg.
4. A költségvetés végrehajtásának főbb szabályai
4. §
(1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző felelős.
(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.
(3) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségét.
(4) Az év közben engedélyezett központi pótelőirányzatok felosztásáról – ha az érdemi döntést igényel – a polgármester előterjesztésében a Képviselő-testület dönt a költségvetésről szóló rendelet egyidejű módosításával.
(5) A (4) bekezdésben nem szereplő központi pótelőirányzatok, költségvetést érintő testületi határozatok, valamint az intézmények saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításai miatt a költségvetésről szóló rendelet módosításáról a Képviselő-testület dönt.
(6) Amennyiben év közben az Országgyűlés előirányzatot zárol az önkormányzatnál, annak kihirdetését követően a polgármester haladéktalanul a Képviselő-testület elé terjeszti a költségvetési rendelet módosítását.
(7) Az önkormányzatnál tervezett városi szintű jutalom keret – 9.000.000 Ft – felhasználásáról a polgármester dönt.
(8) A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg nem haladhatja meg a foglalkoztatottak személyi juttatásai előirányzatának 15%-át. Ennek fedezetére a személyi juttatások évközi megtakarítása és a működési céltartalékból a személyi juttatások előirányzatának növelésére fordítható forrás szolgálhat.
(9) Amennyiben a költségvetési szerv 30 napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át, vagy a 150 millió Ft-ot, a költségvetési szervhez önkormányzati biztost kell kijelölni.
(10) A költségvetési szerv vezetője a 21. mellékletben foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az adatszolgáltatást az általa elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-ei állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-éig az Önkormányzat jegyzője részére köteles teljesíteni.
(11) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.
(12) Tiszaújváros Város Önkormányzata és költségvetési szervei kötelező és önként vállalt feladatai ellátásához államháztartáson kívüli forrásokat vehetnek át.
(13) Az államháztartáson kívüli forrás Tiszaújváros Város Önkormányzata részére történő átvételéről
a) a polgármester dönt, amennyiben annak átvétele az önkormányzat számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást nem jelent,
b) a Képviselő-testület dönt, amennyiben annak átvétele az önkormányzat számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást jelent, illetve amennyiben a forrás alapítványtól származik.
(14) Az államháztartáson kívüli forrás költségvetési szerv részére történő átvételéről
a) az intézményvezető dönt, amennyiben annak átvétele az intézmény számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást nem jelent,
b) a Képviselő-testület dönt, amennyiben annak átvétele az intézmény számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást jelent, illetve amennyiben a forrás alapítványtól származik.
(15) Tiszaújváros Város Önkormányzata és költségvetési szervei, a Képviselő-testület által rendeletben vagy egyedi határozatban megállapított, szervezetenként megállapított célra és összeg erejéig államháztartáson kívüli támogatást nyújthatnak.
(16) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, illetve a költségvetési szervek vezetőit, hogy a (15) bekezdés szerinti támogatásokra vonatkozó megállapodásokat megkössék. A megállapodásokban rögzíteni kell legalább az alábbiakat:
a) a támogató és a támogatott adatait (neve, székhelye, adószáma, fizetési számlaszáma, képviselője),
b) a képviselő-testületi döntésre vagy a rendeletre való hivatkozást,
c) a támogatás célját,
d) a támogatás összegét,
e) a támogatási összeg kifizetésének módját és határidejét,
f) a támogatás felhasználásának feltételeit,
g) a támogatás felhasználhatóságának időtartamát,
h) a támogatási összeg felhasználásáról való elszámolás módját és határidejét,
i) a fel nem használt támogatás visszafizetésének módját és határidejét,
j) a szükséges nyilatkozatokat.
5. Az előirányzatok módosítása
5. §
(1) Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a Képviselő-testület dönt.
(2) A Képviselő-testület a polgármester 3. § l) pontja szerinti döntéseire vonatkozóan az önkormányzat finanszírozási bevételeinek és finanszírozási kiadásainak az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeinek betétben, illetve értékpapírban történő elhelyezése miatti előirányzat módosítási jogát a polgármesterre átruházza. A Képviselő-testület az önkormányzat bevételeinek és kiadásainak – a polgármester 3. § l) pontja szerinti döntéseiből eredő módosításon felüli – módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás jogát éves szinten összesen 200 millió Ft összeghatárig a polgármesterre átruházza.
(3) A (2) bekezdésben foglalt átcsoportosításról a polgármester negyedévente – először 2023. június hónapban – köteles beszámolni, a költségvetés módosításával egyidejűleg. Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2023. december 31-ig gyakorolható.
(4) A Képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat valamennyi költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépése fegyelmi felelősséget von maga után.
(5) A költségvetési szerv vezetője a költségvetése kiemelt előirányzatain belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.
(6) A polgármester Tiszaújváros Város Önkormányzata költségvetése 4., 12., 13., 14. és 15. mellékleteinek kiemelt előirányzatain belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.
(7) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.
(8) Amennyiben az önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a Képviselő-testületet tájékoztatja.
(9) A Képviselő-testület – az első negyedév kivételével – negyedévenként, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés a hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul Képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.
6. A gazdálkodás szabályai
6. §
(1) A költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői, Tiszaújváros Város Önkormányzata (4. melléklet szerinti) bevételi és kiadási előirányzatai felett a polgármester előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.
(2) A Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központhoz tartozó gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmények vezetői előirányzat-felhasználási jogkörrel a Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ kijelölt dolgozójának pénzügyi ellenjegyzésével rendelkeznek.
(3) Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembevételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságokért a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.
7. §
(1) A költségvetési szervek pénzellátásáról a Polgármesteri Hivatal a heti finanszírozási napokon köteles gondoskodni.
(2) A költségvetési szerveknél a készpénzben történő kifizetés jogcímei a következők:
a) személyi juttatások: megbízási díj, tiszteletdíj, jutalom, utazási költségtérítés, utazási jegy és bérlet, kiküldetési költség, reprezentációs kifizetések, védőszemüveg térítés,
b) dologi kiadások: készletvásárlás, nyomtatvány, szakkönyv, szolgáltatás díja, reprezentációs kifizetések,
c) tárgyi eszköz beszerzése esetén a költségvetési szerv vezetőjének eseti minősítése alapján.
(3) A Polgármesteri Hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.
8. §
(1) Az intézmények részéről önkormányzati támogatás biztosítására irányuló pótigény csak a költségvetés tervezésekor még nem látható, az intézmény működését veszélyeztető, intézkedést igénylő feladatok megoldására nyújtható be.
(2) Az igények csak a Polgármesteri Hivatal szakmailag illetékes osztályának véleményezését követően kerülhetnek az illetékes szakmai bizottságok, majd a Képviselő-testület elé.
(3) A feladat elmaradásából származó – személyi és dologi – megtakarítások felhasználására csak a Képviselő-testület engedélyével kerülhet sor.
(4) A maradvány elszámolását a Képviselő-testület a zárszámadási rendeletével egyidejűleg hagyja jóvá. A feladatelmaradásból vagy hibás tervezésből adódó maradványokat a Képviselő-testület elvonhatja. Gazdasági szükséghelyzetben a költségvetési szervet megillető maradvány felhasználását a Képviselő-testület korlátozhatja.
9. §
(1) A 22. melléklet tartalmazza intézményenként a vezetői pótlékok/vezetői juttatások mértékét.
(2) A közalkalmazotti illetménypótlékok mértéke:
1. Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ esetén csoportvezetői pótlék a pótlékalap 100%-a,
2. Tiszaújvárosi Intézményműködtető Központ esetén csoportvezetői pótlék a pótlékalap 125%-a,
3. idegennyelv-tudási pótlék
a) felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap 100%-a,
b) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap 50%-a,
4. Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ esetén munkahelyi pótlék a pótlékalap 120%-a,
5. fokozott fizikai és pszichés körülmények között foglalkoztatottak pótléka a pótlékalap 100%-a.
6. címpótlékok:
a) főtanácsosi pótlék a pótlékalap 100%-a,
b) főmunkatársi pótlék a pótlékalap 75%-a,
c) tanácsosi pótlék a pótlékalap 50%-a,
d) munkatársi pótlék a pótlékalap 25%-a.
(3) A pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó foglalkoztatottak esetén
1. a munkaközösség vezetői pótlék az illetményalap 5 %-a,
2. ágazati szakmai pótlék a pótlék és illetményeltérítés nélkül számított illetmény 32 %-a,
3. gyógypedagógiai pótlék az illetményalap 5 %-a.
(4) Szociális ágazati összevont pótlék (Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 5. melléklete szerint.
(5) Bölcsődei pótlék (Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 6. és 6/a. melléklete szerint.
(6) Egészségügyi kiegészítő pótlék (Tiszaújvárosi Humánszolgáltató Központ) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet 7. melléklete szerint.
(7) A védőnők területi pótléka (Tiszaújváros Városi Rendelőintézet) a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által nyújtott fix díj 15 %-a.
(8) A Tiszaújváros Városi Rendelőintézetben egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó pótléka az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 2/D. § (1) bekezdésében meghatározott pótlékalap %-ában:
1. magasabb vezetői juttatás a pótlékalap 150%-a, a vezetői juttatás a pótlékalap 100%-a.
2. Egészségügyi szakdolgozó idegennyelv-tudási pótléka:
a) felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap 100%-a,
b) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap 50%-a.
3. Egészségügyi szakdolgozó címpótléka:
a) főtanácsosi pótlék a pótlékalap 100%-a,
b) főmunkatársi pótlék a pótlékalap 75%-a,
c) tanácsosi pótlék a pótlékalap 50%-a,
d) munkatársi pótlék a pótlékalap 25%-a.
4. Egészségügyi szakdolgozói pótlék a pótlékalap 36%-a, 120%-a, 150%-a.
(9) A Tiszaújváros Városi Rendelőintézetben egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyben dolgozó pótléka az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 2/D. § (1) bekezdésében meghatározott pótlékalap %-ában:
a) magasabb vezetői juttatás a pótlékalap 150%-a,
b) vezetői juttatás a pótlékalap 100%-a.
(10) A rendelet 23. és 24. mellékletei tartalmazzák intézményenként azt a létszámot, melyeknél az önkormányzat, illetve a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő a pótlékokat finanszírozza.
10. §
(1) A Képviselő-testület az önkormányzati intézmények dolgozói részére cafetéria rendszert hoz létre.
(2) Az Önkormányzat munkavállalói részére a 2023-ban személyenként éves szinten kifizethető cafetéria keretet a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.
(3) A cafetéria keretösszege a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében meghatározott Széchenyi Pihenő Kártya juttatásra használható fel.
(4) Az év közben felvételre kerülő dolgozók részére – az első teljes munkában töltött naptól kezdődően – a keretösszeg időarányos része nyújtható. A munkaviszony évközi megszűnése esetén a munkaviszonyban töltött időre a cafetéria keret időarányos része jár.
(5) A részmunkaidőben foglalkoztatottak részére a keretösszeg időarányos mértékben jár.
(6) Nem jogosult cafetéria-juttatásra a dolgozó azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. A harminc napot meghaladó távollét esetén a dolgozót a távollét első napjától kezdve nem illeti meg a juttatás. A távollétek időtartamát nem lehet összeszámítani.
(7) Az önkormányzat intézményeiben és a Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatottakat 2023. évben 1.000 Ft/hó bankszámla-hozzájárulás illeti meg. Az év közben be-, illetve kilépő dolgozók esetében a bankszámla-hozzájárulást időarányosan kell megállapítani azon hónapokra, amely hónapokban a dolgozó illetményben részesült. Az év közben kilépő dolgozók esetében a munkaviszony megszűnésekor, egyéb esetekben 2023. december hónapban kerül sor az utalásra.
11. §
(1) A tartalékok felhasználásáról a Képviselő-testület, illetve az átruházott hatáskörben eljáró polgármester dönt.
(2) A tartalékok felhasználásáról szóló döntések végrehajtása a Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatal vagy azon intézmények feladata, melyek költségvetésébe a céltartalék felosztását követően az előirányzat beépült.
(3) A tartalékok felhasználásáról szóló döntések végrehajtását az intézményeknél a Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatal ellenőrzi.
12. §
(1) Az intézmények a költségvetésben meghatározott álláshelyek számát nem léphetik túl.
(2) Az intézmények az álláshelyek számát érintő változásokat kötelesek a végrehajtást megelőzően két hónappal a Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatalhoz bejelenteni.
(3) Az intézmények létszámváltozással összefüggő adatszolgáltatásra, bejelentésre kötelezettek a Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatal felé.
13. §
(1) Az általános tartalék összege nem lehet kevesebb, mint az eredeti költségvetés főösszegének 0,3%-a.
(2) A Képviselő-testület az általános tartalékot elsősorban elemi károk enyhítésére, elmaradt bevételek pótlására használja fel.
14. §
A bérlakások elidegenítéséből származó bevételek
a) önkormányzati tulajdonban lévő lakóépület teljes vagy részleges felújítására, korszerűsítésére,
b) új lakás építésére, új vagy használt lakás megvásárlására,
c) városrehabilitációra,
d) lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére,
e) az EU források felhasználásához szükséges önrész biztosítására és
f) önkormányzati helyi támogatás nyújtására használhatók fel.
15. §
A Képviselő-testület a Tiszaújvárosi Mecénás Közalapítványt működteti, függetlenül az államháztartáson kívüli bevételeinek arányától.
7. A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése
16. §
(1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetéséért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmények esetében az intézményvezető felelős.
(2) A költségvetés végrehajtását a költségvetési szervek tekintetében a Tiszaújvárosi Polgármesteri Hivatal köteles ellenőrizni az éves ellenőrzési munkatervében foglaltak szerint. Az ellenőrzés tapasztalatairól a polgármester a zárszámadási rendelettervezet előterjesztésekor köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni. A jegyző a belső ellenőrzés működtetéséről és a függetlenség biztosításáról köteles gondoskodni.
8. Záró rendelkezések
17. §
Ez a rendelet 2023. február 15-én lép hatályba.
dr. Juhos Szabolcs sk. Dr. Fülöp György sk.
jegyző polgármester
Végső előterjesztői indokolás:
A rendelettervezet összeállítása Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvényben, az önkormányzati feladatok ellátására vonatkozó ágazati jogszabályokban, valamint a vonatkozó helyi rendeletekben foglaltak alapján történt.
A költségvetési bevételek tervezett előirányzata 7.308.025.263 Ft, a költségvetési kiadások tervezett előirányzata 12.475.914.007 Ft, a költségvetési hiány 5.167.888.744 Ft, melynek finanszírozása maradvány igénybevételével, értékpapír visszaváltásával, valamint lekötött betétek megszüntetésével történik. A költségvetés biztosítja a kötelező és az önként vállalt feladatok ellátását. A kötelező feladatokra 8.304.045.755 Ft, az önként vállalt feladatokra 3.616.788.761 Ft, az államigazgatási feladatokra 607.901.317 Ft a tervezett kiadások előirányzata.
A tárgyévi költségvetést az önkormányzat és intézményei által 2023. évet megelőzően vállalt többéves kihatással járó döntésekből származó kötelezettségek is terhelik. Hitelből eredő fizetési kötelezettség, készfizetői kezességvállalás nem terheli az önkormányzatot.
Az önkormányzat iparűzési adóból, építményadóból és idegenforgalmi adóból a vonatkozó jogszabályok, valamint a helyi rendeletek által meghatározott feltételek fennállása esetén határozott, illetve határozatlan idejű kedvezményt nyújt.
Iparűzési adónemben az önkormányzat által nyújtott kedvezmények, mentességek a törvényben biztosított 2,5 millió Ft összegű adóalapot nem meghaladó vállalkozókhoz, vállalkozásokhoz és a háziorvosokhoz, házi gyermekorvosokhoz, fogorvosokhoz illetve a védőnő vállalkozásokhoz kapcsolódnak.
Az építményadóról szóló 28/2015. (IX.25.) önkormányzati rendelet 50%-os kedvezményben részesíti a magánszemély adóalanyokat, illetve mentességben részesíti a magánszemély adóalanyok közül azokat, akiknek a tulajdonában álló lakás, üdülő, garázs ingatlanokat rendeltetésüknek megfelelően használják, hasznosítják. Kedvezményes adókulccsal adóznak a meghatározott célt – szociális, egészségügyi és nevelési-oktatási, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet – szolgáló épületek, épületrészek, gyógyszertárak, továbbá a sportlétesítmények. Az adó évi mértéke a 2015. január 1. után kelt jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkező új építésű építmény esetén az adókötelezettség első három évében a 900 Ft/m2 általános mértékkel szemben 200 Ft/m2.
Idegenforgalmi adóban önkormányzati rendeleti szinten nincs kedvezmény.
Az előirányzat-felhasználási terv a 2023. évi bevételek és kiadások teljesülésének havonkénti ütemezését tartalmazza. A halmozott egyenleg minden hónapban pozitív, függetlenül attól, hogy egyes hónapokban a kiadások meghaladják a befolyó bevételeket.
A finanszírozási terv az önkormányzati intézmények működéséhez szükséges támogatás havi ütemezését tartalmazza. A havi finanszírozás összege 244 millió Ft és 423 millió Ft közötti nagyságrendet jelez.
A költségvetési évet követő 3 év tervezett bevételeit és kiadásait áttekintve megállapítható, hogy a legfőbb bevételi forrás továbbra is az iparűzési adó, melyet 5.000 millió Ft és 7.000 millió Ft között prognosztizálunk.
A 2023. évi költségvetés lehetővé teszi a biztonságos működést. Az önkormányzat intézményei és gazdasági társaságai együttműködve, fegyelmezett gazdálkodással biztosítják a város működésének fenntarthatóságát, finanszírozhatóságát, a kötelező és önként vállalt feladatok ellátását, a szociálisan rászorulók támogatását.