tiszaújváros VÁROS önkormányzata
képviselő-testületének
12/2024. (IX.27.) önkormányzati rendelete
Tiszaújváros Építési Szabályzatáról szóló 11/2018. (VI. 12.) önkormányzati rendelet módosításáról
Tiszaújváros Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdésében nevesített partnerek, valamint Tiszaújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2018. (III.29.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 3. pontjának 3.6. alpontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Városüzemeltetési, Rendészeti és Városmarketing Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. §
A Tiszaújváros Építési Szabályzatáról szóló 11/2018 (VI.12.) önkormányzati rendelet 7. §-a a következő (10)–(12) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Tiszaújváros teljes közigazgatási területe a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület.
(11) Hidrogeológiai védőidomok érintettségében a hidrogeológiai védőidomok kijelöléséről szóló határozatok vonatkozó előírásait be kell tartani.
(12) A felszín alatti vizek védelméről szóló Korm. rendeletben szereplő, fokozottan veszélyeztetett területeken, valamint a belső, „A” és „B” jelű hidrogeológiai védőövezet területén a következő előírások betartása kötelező:
a) Belső védőterületen:
aa)A belső védőterület határait be kell keríteni, vagy őrzéséről egyéb módon gondoskodni kell. A kerítés rendeltetésszerű műszaki állapotát folyamatosan fenn kell tartani.
ab)A belső védőövezet területén kizárólag a vízkivétel létesítményei, valamint a vízkivételhez csatlakozó vízellátó rendszer létesítményei helyezhetők el.
ac)A vízműtelep létesítményeit úgy kell üzemeltetni, hogy a vízbe, a terepfelszínre és a felszín alá szennyező anyag ne kerülhessen.
ad)A belső védőterületen mezőgazdasági tevékenység végzése tilos. A védőövezet területén lehetőleg összefüggő füvesített területet kell kialakítani és fenntartani, ahol trágyázás, valamint növényvédő szerek használata tilos. A nem füvesíthető területeket időtálló, szennyezést nem okozó anyaggal kell burkolni. A vezetékek és műtárgyak környezetében csak olyan bokrok, fák telepíthetők, melyek gyökérzete ezeket nem sérti.
ae)A belső védőterületet úgy kell kialakítani és fenntartani, hogy ott csapadékvízből pangó vizek ne keletkezzenek.
b) „A” és „B” jelű hidrogeológiai védőövezet területén:
ba)A hidrogeológiai védőövezeten belül nem végezhető olyan tevékenység, amelynek következtében: növekszik a terület sérülékenysége és csökken a természetes védettsége, 6 hónapon belül le nem bomló, illetve olyan lebomló anyag juthat a felszín alatti vízkészletbe, amely annak minőségét, felhasználhatóságát károsítja, olyan mértékben megváltoznak (megváltozhatnak) a hidraulikai viszonyok, hogy az ivóvízellátásra hátrányos.
bb)A hidrogeológiai védőövezeten tilos olyan létesítmény telepítése, amelynek jelenléte, vagy üzeme a termelt víz minőségét, mennyiségét veszélyezteti, károsítja.
bc)A hidrogeológiai védőövezet területén új építmény csak akkor engedélyezhető, ha szennyvíz elvezetése közműcsatorna-hálózaton keresztül biztosított. Közműcsatorna kiépítéséig a szennyvíz vízzáró tárolóban történő gyűjtése és rendszeres ürítése, szállítása is elfogadható. A csatorna kiépítésekor a szennyvizet arra rá kell kötni.
bd)A hidrogeológiai védőövezet területén szennyvízszikkasztás, szennyvíz-öntözés, szennyvíziszap-lerakás tilos.
be)Az önellátást meghaladó állattartás a hidrogeológiai védőövezet „A” zónájában tilos. Önellátás céljára történő állattartásnál is biztosítani kell az ólak aljzatának vízzáróságát, a keletkező trágya, szennyezett csurgalék vízzáró aljzaton és tárolóban történő gyűjtését, rendszeres ürítését.
bf) Az önellátást meghaladó állattartás a hidrogeológiai védőövezet „B” zónájában akkor engedélyezhető, ha biztosított a tevékenység során keletkező trágya, csurgalékvíz olyan gyűjtése, kezelése, tárolása, amely kizárja a talaj és vízszennyezés lehetőségét.
bg)Ipari, szolgáltató, mezőgazdasági üzem, kereskedelmi, gazdasági épület, istálló akkor telepíthető, ha létesítményben használt, tárolt, szállított vizet szennyező anyagok a talajfelszínre nem kerülnek és nem jutnak a felszín alá, valamint biztosított, hogy annak esetleges szennyező hatását észlelik és a bekövetkezett rendkívüli szennyezés is rövid időn belül eltávolítható.
bh)Olyan vegyi anyaggal, amely a vizet károsítja, vagy amelyből a víz minőségét károsító anyagok oldódhatnak ki, csak zárt építményben szabad dolgozni és azt csak zárt építményben szabad tárolni.
bi) Vizet károsító folyékony anyagok tárolására szolgáló létesítmény csak úgy telepíthető, hogy állapota kívülről bármikor ellenőrizhető legyen. A tároló tartály olyan vízzáró falú kármentő tartályban kerüljön elhelyezésre, amely meghibásodás esetén a teljes tárolt folyadékmennyiség felfogására alkalmas.
bj) Vízre veszélyes anyagot szállító regionális csővezeték az „A” védőövezeten nem vezethető keresztül. A „B” védőövezetben akkor engedélyezhető, ha a vezeték védelmét megteremtik és gondoskodnak rendszeres ellenőrzéséről, csőtörést jelző berendezésről.
bk) A hidrogeológiai „A” védőzónában új út csak vízzáróan burkolt csapadékvíz-elvezető rendszerrel építhető.”
2. §
(1) A Tiszaújváros Építési Szabályzatáról szóló 11/2018 (VI.12.) önkormányzati rendelet 1.1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
(2) A Tiszaújváros Építési Szabályzatáról szóló 11/2018 (VI.12.) önkormányzati rendelet 1.2. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
3. §
Ez a rendelet 2024. október 10-én lép hatályba.
Dr. Juhos Szabolcs s. k. Dr. Fülöp György s. k.
jegyző polgármester
Végső előterjesztői indokolás
A Képviselő-testület a 75/2023. (IX.26.) számú határozatában településrendezési döntést hozott Tiszaújváros Építési Szabályzatáról szóló 11/2018. (VI.12.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: TÉSZ) több részterületre szóló módosításáról, majd az egyeztetési folyamat során is több határozatot hozott e tárgyban.
A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint atelepüléstervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet határozza meg ezen eszközök egyeztetésének és elfogadásának módját és rendjét.
A TÉSZ módosításának egyeztetési eljárása – a vonatkozó központi jogszabályi előírásokkal összhangban – elektronikusan került lefolytatásra az E-TÉR felületen. Ezen egyeztetési folyamat az Állami Főépítész hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal végleges jóváhagyó véleményével lezárult.
Fent nevezett hatóság végső szakmai véleményében a megküldött településrendezési eszközöket megfelelőnek ítélte, így javasolt a TÉSZ módosítása.